A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok Intézményfejlesztése (HU-2002-180-05-02 számú PHARE program)
1. A program felépítése
A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok Intézményfejlesztése című, HU-2002-180-05-02 számú PHARE program a 2002. évi PHARE keret terhére nyert támogatást az Európai Bizottságtól, és a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM), valamint a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet (NDI) koordinációjával valósul meg. A program fő célja a Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására c. OGY határozatban (Nemzeti Stratégia) foglalt feladatok végrehajtása összhangban a Nizzai Szerződés 152. cikkével az alábbi területek fejlesztésén keresztül:
- Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF) rendszerének fejlesztése
- Drogprevenciós tevékenységek támogatása.
A program három jól elkülöníthető komponensből áll.
Az első, ún. Twinning komponens célja, hogy a KEF-ek munkatársai képessé váljanak koordinátori feladataik ellátására, egyúttal az NDI képessé tétele a KEF-ek szakmai támogatására.
A második komponens egy Pályázati Alap , melyből drogprevenciós tevékenységek támogathatók négy kategóriában: iskolai prevenció, biztonságos szórakozóhely, alacsony küszöbű intézmények fejlesztése, civil szervezetek humán-erőforrás fejlesztése. A rendelkezésre álló összeg 92%-ának lekötésével a kedvezményezettek megkezdték projektjeik végrehajtását.
A harmadik, Technikai Segítségnyújtás komponens a Pályázati Alap lebonyolításához nyújt segítséget, amelynek feladataival a GYISM 2002 májusában a Mobilitást bízta meg.
A program teljes költségvetése 2 050 000 euró (523 mFt), amelyből a PHARE támogatási rész 1,5 m euró (383 mFt), az 550 000 eurónak (140 m Ft) megfelelő magyar társfinanszírozási részt pedig a GYISM biztosítja.
A programért felelős szakmai vezető (SPO – Senior Programme Officer) Gábor Edina helyettes államtitkár, lebonyolításáért a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet és a GYISM Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztálya felel.
2. A Twinning projekt célkitűzései
A Twinning programokat azzal a céllal hozta létre az Európai Bizottság, hogy a csatlakozás előtt álló államok számára tagállami asszisztenciát biztosítson az uniós csatlakozás kapcsán fontos szakterületeken. A Twinning egyfajta partnerség, melynek során a hazai kedvezményezett intézmény (esetünkben az NDI) szorosan együttműködik egy, az általa választott tagállami partnerintézménnyel. A végrehajtás lényeges eleme, hogy a program időtartama alatt valamely tagállamból egy ún. előcsatlakozási szakértő (pre-accession adviser, PAA) Magyarországon dolgozik, az ő munkáját segítik a partnerszervezet rövid távú szakértői.
Jelen Twinning projekt azt a célt tűzte ki, hogy az NDI és a KEF munkatársak képzésén keresztül hatékonyabbá és működőképessé tegye a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok rendszerét. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok életre hívását első ízben a Nemzeti Stratégia fogalmazta meg:
„A Nemzeti Stratégia kulcstényezői a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok. Ezekben a bizottságokban a helyi állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek képviseltetik magukat: a prevenció és a terápia világának szereplői, valamint az ezeket szervezeti szinten összefogó ÁNTSZ-ek, a közösségfejlesztés szervezetei, a gyermekjóléti szolgálatok, valamint az igazságszolgáltatás, a büntetés-végrehajtás, a rendőrség és az önkormányzat szakosított szerveinek képviselői. Ezek a 8-10 fős bizottságok gyűjtik össze a helyi drogproblémákkal kapcsolatos információkat, monitorozzák a változásokat, meghatározzák a legfontosabb rizikócsoportokat, megállapítják a közösségi prevenció célkitűzéseit, a terápia lehetőségeit, egyben pedig a prevenciós, közösségfejlesztő és terápiás kapacitásokat is nyilvántartják. Biztosítják a helyi szolgáltatásokról szóló információk elérhetőségét a helyi közösség tagjai számára. Évenként tervet készítenek a helyi feladatokról - összhangban a Nemzeti Stratégia célkitűzéseivel -, majd év végén beszámolót készítenek az elvégzett munkáról. A beszámolót a helyi közösség tagjaival megismertetik és elküldik a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságnak, az országjelentés elkészítése céljából.”
A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum a helyi közösségben
- feltárja az adatokat,
- helyzetértékelést végez,
- feltérképezi a szükséges feladatokat,
- biztosítja az információáramlást,
- javaslatokat fogalmaz meg a helyi közigazgatás számára,
- segít a helyi erőforrások mozgósításában,
- összehangolja a helyi szereplők tevékenységét,
- kiszűri a párhuzamosságokat és
- maximalizálja a szolgáltatók hatékonyságát,
- kapcsolódik az országos programokhoz,
- végül visszacsatolást eszközöl a helyi és országos szintekhez.
A Twinning projekt kezdeményezésének egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy ezt, a magyar közigazgatás rendszerében előzmény nélküli szakmai tanácsadó testületet valóban életképessé, operatív értelemben is hatékonyan működő képződménnyé lehessen formálni. A projekt közvetlen célkitűzése a humánerőforrás szakmai fejlesztése, a KEF-ek feladat-meghatározásához illeszkedő működési struktúra és működésmód kialakítása volt. A projekt a KEF-ek szakmaiságának fejlesztése mellett hasonlóképpen fontosnak tartotta a KEF-ek szakmai támogatását biztosító Nemzeti Drogmegelőzési Intézet keretében zajló intézményfejlesztési törekvések hatékony támogatását is.
3. Partnerszervezetek
Az előkészítő munkálatok lezárását követően sor került két rendkívül rangos európai intézettel a szerződés megkötésére. A projektben megcélzott szakmai tartalmak megvalósítása érdekében a projekt vezetője a hollandiai Trimbos Intézet lett, míg partnerként részt vett annak megvalósításában a londoni székhelyű DrugScope.
A mentálhigiénével és addikciókkal foglalkozó Trimbos Intézet Hollandiában vezető szerepet vállal a szakmai tudás összegyűjtésében, hasznosításában és terjesztésében. Az intézet Hollandiában egyfajta közvetítő közeg a tudományos társadalom, a politikusok és az egészségügyi szervezetek között, egyik legfontosabb feladata a tudományos ismeretek közvetítése a szakértők és természetesen a laikusok számára is. A Trimbos Intézet 220 embert foglalkoztat, 15 tematikusan szervezett részlegében, közéjük tartozik a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya is, mely a Twinning projekt lebonyolításában és annak menedzselésében kulcsszerepet vállalt.
A Trimbos Intézet Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya magában foglal egy több területen jártassággal rendelkező szakértői csoportot mely kiváló eredményeket ért el a költségcsökkentés, program-menedzselés, probléma felmérés és monitorozás területén, továbbá tapasztalatokkal rendelkezik szakmapolitikai irányelvek megfogalmazásában, értékelésben, képzések szervezésében, kutatásokban, fejlesztési tervek kimunkálásában és azok megvalósításában.
Több európai és nemzetközi szervezettel is kapcsolatban van az osztály, és segédkezik olyan projektekben, melyeknek célja a tudás és szakképzettség közvetítése, a prevenciós kapacitás, a kockázatcsökkentés és a sürgősségi ellátás fejlesztése és növelése, továbbá támogatja a fejlesztéseket, értékeli a költségcsökkentési eljárásokat.
A DrugScope egy, az Egyesült Királyságban működő független intézmény, mely vezető szerepet játszik a kábítószer-problémával kapcsolatos szakértelem szervezésében. Az Intézmény célkitűzése, hogy támpontokat adjon a szakmapolitikai tevékenység folytatásához, valamint, hogy mérsékelje a kábítószer-problémához kapcsolódó társadalmi és egyéni károkat. Az intézet megbízható és érvényes adatokkal látja el a politikai döntéshozókat, kutatásokat végez és kezdeményez annak érdekében megfelelő megbízhatóságú és érvényességű adatok álljanak e tevékenység során rendelkezésre. A DrugScope kormányzati, uniós és a kormányzati szférától független forrásokból kap támogatást. Az Egyesült Királyságból származó partner bevonását a fentieken kívül indokolttá tette az a tény is, hogy ebben a tagállamban elterjedt a magyarországihoz hasonló, ún. DAT (Drug Action Team–Kábítószerügyi Akciócsoport) rendszer, amelynek működtetése jól bevált, adaptálható módszertanon nyugszik.
4. Pénzügyi adatok
A Twinning projekt teljes költségvetése 550 000 euró (140 mFt), mely az alábbiak szerint oszlik meg. A projekt megvalósítására az Európai Bizottság 500 000 eurót (128 mFt) bocsátott rendelkezésünkre, melyből külföldi szakértők díjait, valamint a program lebonyolításához szükséges hazai szolgáltatásokat (tolmácsolás, fordítás, nyomtatás) fedeztük. A GYISM 50 000 euró (12 mFt) értékben biztosított támogatást a Nemzeti Drogmegelőzési intézet részére a PHARE támogatásból nem finanszírozható, a program lebonyolításához szükséges, Magyarországon felmerült költségek fedezése céljából.
A projekt finanszírozása a PHARE programokra vonatkozó uniós szabályoknak megfelelően zajlott, az utolsó részlet kifizetése a holland partnerintézet számára a Végső Projektjelentés elfogadása után, 2004 októberében várható.
5. A Twinning projekt felépítése: komponensek
A projekt hat komponenst tartalmazott melyek az alábbiak szerint alakultak:
(i) Technikai és humán erőforrás menedzsment a KEF-ek és az NDI szintjén
Ennek a komponensnek a legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a lehetséges menedzsment módszerek és kiváltképpen a projekttervezési technikák szempontjából a gyakorlatban is hasznosítható tapasztalatok birtokába jussanak a résztvevők. Ezek a technikák rendkívül fontosak az intézmények napi működése és a forrásszerzési kapacitások bővítése okán is. Különösképpen igaz ez a KEF-ek vonatkozásában, amelyek esetében markáns elvárás a helyi stratégia megalkotása, valamint a központi támogatáson túli forrás mobilizálási képesség fejlesztése.
(ii) A helyzetfelmérés eszközei – kvalitatív és kvantitatív technikák alkalmazása a gyakorlatban – a RAR (gyors helyzetfelmérés és válasz technika)
Hazánkban egyre átfogóbb jelleggel és a nemzetközi sztenderdekhez jó színvonalon illeszkedően állnak rendelkezésre a kvantitatív technikákkal végzett drogepidemiológiai vizsgálatok. Ugyanakkor a kvalitatív, helyi szinten is kivitelezhető és a gyakorlati beavatkozásokat segítő vizsgálatok kis számban vannak jelen, minek következtében a helyi döntéshozók, a területen tevékenykedő szakemberek gyakran panaszkodnak információhiányról. Ezt a helyzetet volt hivatott orvosolni a RAR technika bemutatása és annak kísérleti kipróbálása néhány magyarországi városban.
(iii) Stratégia alkotás technikája – a hálózatépítés eszközei és azok alkalmazása; holland és brit tapasztalatok, azok alkalmazási lehetőségei a drogproblémák közösségi kezelésének gyakorlatában
A szakirodalom és a személyes tapasztalatok egyaránt rámutatnak arra a körülményre, hogy a stratégia alkotás folyamatában a csapatmunka, az egyeztetési technikák elengedhetetlenül fontosak. Mindenki tisztában van a koordinált tevékenység fontosságával ugyanakkor kevés tényleges eszköz áll rendelkezésre ennek hatékony lebonyolítása érdekében. A holland és a brit példák megismertetése és gyakorlatba történő átültetése éppen azt a célt szolgálta, hogy ezek a technikák utóbb Magyarországon is széles körben kerüljenek alkalmazásra. Különösen fontosnak tartottuk, hogy a KEF-ek képviselői megismerkedjenek a DAT modell napi működési gyakorlatával, melyre ennek a program komponensnek a keretében kerülhetett sor.
(iv) A vertikális és horizontális kommunikáció gyakorlati technikái, különös tekintettel a DAT-ok működési tapasztalataira, a kábítószer probléma releváns intézményrendszerének működési módja, a holland HelpDesk szakmai szervező funkciója
A szakmai kommunikáció azonban nem csak az intézmények közötti közvetlen kommunikáció eszközeivel támogatható, nagy jelentőséggel bírnak az elektronikus adatbázisok, melyek a kurrens információ hozzáférhetőségét biztosítják. A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet jövőjét alapvetően határozta meg a Trimbos Intézetben működő információs rendszerrel való megismerkedés, és annak utóbb, egy másik projekt keretében történő kialakítása. A HelpDesk modell, ami a különböző kínálatcsökkentési programok nyilvántartását teszi lehetővé jelentékeny kezdeményezés a minőségfejlesztés és általában a szakmai fejlődés szempontjából.
(v) A minőségbiztosítási technikák, minőségügyi rendszerek a menedzsment szolgálatában, monitoring technikák, minőségi sztenderdek a pályázati alap szakmai tevékenységeinek megvalósításának támogatására
A minőségügyi rendszerek működtetése manapság már szinte valamennyi szakterületen alapvető elvárásként fogalmazódik meg. Sajátos rendszerek kerülnek kialakításra a humán szektorban, amelyek révén egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy miként különöl el egymástól a minőség ellenőrzés és a minőségbiztosítás. Az ebben a témakörben szervezett tevékenységek során, a képzéseken és konzultációkon részt vevők megtapasztalhatták, hogy az intézményi működés, a menedzsment egyik kitüntetett eszköze a minőségügyi rendszerek működtetése, valamint, hogy a KEF-ek tekintetében milyen területeken és milyen módon lehet ezeket a módszereket a szervezeti fejlődés érdekében alkalmazni.
(vi) Pályázati Alap tevékenységeinek szakmai támogatása, pályázati prioritások
A Pályázati Alap tevékenységeinek szakmai támogatása két síkon valósult meg. Egyrészt a prevenció témakörében a KEF-ek és a civil szervezetek megismerkedtek azokkal a kurrens és korszerűnek tekinthető megközelítésekkel, amelyek a prevenciós programok hatékonysága szempontjából bírnak jelentőséggel. Másfelől a minőségbiztosítás elveinek és a teljesítmény indikátorok alkalmazásának konkrét lehetőségeivel ismerkedett a Pályázati Alap lebonyolításában kulcsszerepet játszó TAO (Technikai Segítségnyújtó Szervezet), elsősorban az Alaphoz kapcsolódó monitoring tevékenység szakmai kritériumainak és algoritmusának kimunkálása érdekében.
6. Tevékenységek
A projekt tényleges megvalósítása az eredeti ütemezésnek megfelelően 2002. szeptember 1-jén kezdődött, lezárására 2004. április 30-án került sor.
A projekt megvalósítása során alkalmazott központi technika a multiplikátor képzés volt, ami a kezdeményezések fenntarthatóságát volt hivatott biztosítani. A projekt során mintegy 33 héten keresztül 3-5 napos képzések kerültek megszervezésre, aminek eredményeképpen az aktuálisan létező KEF-ek 60%-a részesült az adott témakörben képzésekben.
Három városban (Kazincbarcika, Debrecen és Győr) kipróbálásra került a RAR technika és perdöntő fontosságú információk birtokába jutottunk az adott városok droghelyzetét illetően (azonosíthatóvá váltak a legveszélyeztetettebb csoportok, a lokálisan leginkább használt kábítószerek, valamint feltárhatóvá váltak a szerhasználat szempontjából legjellemzőbb színterek).
Elkészült egy mintegy 200 oldalas KEF kézikönyv (ez a nagyközönség számára is elérhetővé válik a KEF honlapon: www.kef.hu ), valamint elindult egy rendkívül nagy jelentőségű informatikai és szakmai fejlesztés, ami a kábítószer terület szakmai információs, kommunikációs igényeit hivatott kielégíteni.
A projekt lezárásaképpen 2003 decemberében sor került egy szakértői tanácskozásra, amelyik – a szokásoktól eltérően – nem koncentrált a projekt eredményeinek számbavételére korlátozódott, hanem azt vizsgálta és elemezte, hogy a PHARE segítségnyújtás keretében elindított folyamatok milyen technikák révén hasznosíthatók hosszú távon a konkrét szakmai tapasztalatok, az intézményfejlesztés és a szakmapolitikai tervezés szintjén.
7. Tapasztalatok
Összefoglalóan kijelenthetjük, hogy a projektben tervezett valamennyi eredményt és terméket sikerült előállítani, egyetlen tervezett aktivitás sem maradt el. A projekt megvalósításában résztvevő holland-brit-magyar partnerek között kiváló és önmagán túlmutató együttműködés bontakozott ki, ami megteremtette a későbbi együttműködések emberi és szervezeti alapjait. A projekt megvalósítása során az elsődleges haszonélvező, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet munkatársai rendkívül sok, teljes körűen csak a későbbiek során hasznosuló tapasztalat birtokában jutottak. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a személyes terhelés is igen nagy volt, mértéke előzetesen nem volt becsülhető. Ez fontos tanulság minden további hasonló projekt szempontjából, hiszen egy ilyen volumenű és ambíciójú projekt során a korábban egyensúlyosan működő szervezeti keretek és együttműködési formák szinte teljes mértékben átrendeződnek, újfajta egyensúlyok kialakítása válik szükségessé, tehát a szervezet fejlesztés tervezett és nem tervezett hatásai egyszerre érvényesülnek.
Noha a projekt előkészítése igen gondosan folyt, folyamatosan nagy hangsúlyt kellett helyezni az ide érkező szakértők körültekintő tájékoztatására, a hazai viszonyok alapos megismertetésére, hiszen a kábítószer terület intézményei és működési formái sok ponton eltérőek a két tagország tapasztalataitól.
Így az együttműködés egyik legjelentékenyebb mellékterméke az a tanulság, miszerint a hasonló méretű programok esetében a költségvetésében a kisegítő személyzet költségeit is érdemes tervezni.
A projekt megvalósítása során az NDI olyan tudásra és képességekre tett szert, melyek alkalmassá teszik arra, hogy immár tagállami partnerintézményként, hasonló projekteket vezessen, bővítve így a hazánkba érkező uniós források körét.
