„Fények és árnyak” - Rizikótényezők, prevenciós szükségletek és lehetőségek NKFP 1B/0001/2002 számú projekt


I. Az eredmények bemutatása:

A konzorcium működésével kapcsolatos célkitűzések, vállalások és eredmények részfeladatok szerinti bontásban.

 

1. részfeladat
Budapesti longitudinális fejlődésvizsgálat;
A megvalósításban résztvevők: MTA Pszichológiai Intézet

Célok – várható eredmények

Stratégiai célok: az ifjúkori maladaptív alkalmazkodási formák családi, iskolai, kortárs szocializációs előzményeinek befolyásolása a hatékonyabb alkalmazkodás elősegítése érdekében
Középtávú eredmények: az alkalmazkodást elősegítő és az azt akadályozó (kockázati és protektív) faktorok azonosítása a 0-18 éves korosztályt érintő longitudinális vizsgálatban
Termékek: a kockázati és a protektív tényezőket felhasználó prevenciós és a beavatkozást igénylő esetekben szűrő/indikatív preventív módszertani csomag kialakítása

Szakmai tartalom - Tevékenységek

Jelen kutatás keretei között azt a nemzetközi összehasonlításban is kivételes lehetőséget kívántuk kiaknázni, hogy valóban megbízható és a legtöbb lényeges fejlődési mutatóra kiterjedő adatbázissal rendelkezünk több, mint 400, a kutatás fejlesztési projekt kezdő időpontjában immár 20 éve nyomon követett fiatal életútját illetően. A vizsgálat lezáró fázisával mintegy pecsétet kívántunk tenni a vizsgálati személyek eddigi életútjára, a most adott minősítéshez a korai fejlődés döntő momentumait kívántuk hozzárendelni, így a szokásos korrelációs elemzések mellett, illetve helyett az okok jellemzését és azonosítását kívántuk megkísérelni. Jó esélyt láttunk arra, hogy az íly módon feltárt együttjárásokat valóban oksági viszonyként értelmezzük. A soron következő (VI.) vizsgálati fázis során az alábbi kérdéseket kívántuk gondos vizsgálat és elemzés tárgyává tenni:

  • családi körülmények alakulása,
  • intellektuális státusok és az akadémikus teljesítmény alakulása-viszonya, az iskola hatása
  • társas kapcsolataik, az önálló életkezdés problémái és a választott megoldási módok
  • a deviáns megnyilatkozási formák a vizsgált populáció eddigi életútjában

Főbb eredmények:
A projekt megvalósítása során megtörtént a Budapesti Longitudinális Fejlődésvizsgálat korábbi felvételek során nyert adatainak áttekintése, újrakategorizálása, tisztítása és a minta elérhetőségének feltérképezése. Kialakításra került a további felvételek során alkalmazni kívánt eszközrendszer, kiképzésre kerültek a felvételt bonyolító kérdezők és kipróbálásra került az alkalmazni kívánt eszközrendszer egy próbakérdezés során. A projekt keretében folyó tevékenységek során az eredeti minta 86%-os elérése történt meg. Teljes körben megtörtént a tervezett vizsgálóeszközök igénybevételével az egyének és a családok lekérdezése. Az alkalmazott vizsgálóeszközök trendelemzések lebonyolítását, valamint a trendmutatók háttérindikátorként történő felhasználása is megtörtént. A kutatási eredmények könyv alakban történő publikálása 2006 második felében várható.

 

2. részfeladat

Kutatások és prevenciós szolgáltatások kialakítása a pláza látogató fiatalok körében

2.1.A nagy bevásárlóközpontokban megforduló fiatalok életvitelének, droghasználati szokásainak, valamint egyéb szenvedélyproblémáinak feltárása kvalitatív és kvantitatív technikák révén;
2.2. Tanácsadó központok – prevenciós szolgáltatások működési módjának kimunkálása, kipróbálása, hatás és hatékonyságvizsgálata;

A megvalósításban résztvevők:

Célok – várható eredmények

Stratégiai célok: A plázalátogató fiatalok – mint speciális veszélyeztetett populáció – társas-társadalmi kockázati tényezőinek csökkentése.
Olyan prevenciós szolgáltatások kialakítása, amelyek komplex módon az egészségfejlesztés-mentálhigiéne-életvitel tengelyében fogalmazódnak meg, hűen reflektálnak a színteret/élőhelyet látogató populáció látens, vagy manifeszt szükségleteire.
Középtávú eredmények: Operacionalizálható ismeretek a pláza-látogató fiatalok 14-30 év közötti korosztály prevenciós szükségleteit illetően.
Kimunkálásra kerül a szolgáltatások intézményi modellje, a tényleges érdekeltségi viszonyokba ágyazott formában kísérleti jelleggel működnek a kijelölt modell helyszíneken, folyamatosan zajlik az eredmény és folyamatértékelés.
Termékek: Kutatási protokollok és tanulmányok a kvalitatív és kvantitatív technikákat alkalmazó kutatások tekintetében Működési protokollok, egységesen képzett szolgáltatást nyújtók, képzési protokollok, képzési anyag, értékelés, monitorozás protokolljai, a helyszínen alkalmazható, felhasználható szóróanyagok, információs csomagok.

Szakmai tartalom-tevékenységek

Kutatások:
A bevásárló központok manapság egyre inkább átveszik más, korábban létező találkahelyek, kulturális központok funkcióját. A bevásárlóközpontok építtetői, olykor építészei is azt állítják, hogy újfajta közösségi együttlétre alkalmas felületek jönnek létre. Ugyanakkor bizonyos vizsgálatokból tudjuk, hogy a mindennapi életben oly nagy praktikus jelentőséggel bíró „plázák” egy sajátos életfilozófia és életvitel hordozóivá, megnyilatkozási terepeivé válnak. Jelen kutatás szempontjából elsősorban az érdekelt bennünket, hogy a bevásárlóközpontban való időtöltés milyen igényekkel, szükségletekkel jár együtt, milyenek azok a fiatalok, akik szabad idejüket plázákban ődöngve, vásárolgatva, vagy játéktermeket látogatva töltik. Pontos adatokkal nem rendelkeztünk az ő drogfogyasztási szokásaikkal kapcsolatban, az azonban sejthető volt, hogy az ő köreikben is jelentős a drogérintettség. A vizsgálat keretében különböző vizsgálati módszerek kombinált alkalmazásával az alábbi kérdésekre kerestük a választ:

  • Milyen a plázalátogató, „azt használó” fiatalok szociodemográfiai összetétele, életvitele, mi jellemzi az egészségmagatartásukat, s ezen belül droghasználati szokásaikat.
  • Milyen élményvilággal, pszichológiai szükségletekkel rendelkeznek ezek a fiatalok, milyen kulturális, viselkedésbeli meghatározóik vannak?
  • Milyen prevenciós szükségletekkel rendelkeznek a plázákban feltűnő fiatalok, továbbá a pláza, mint intézmény milyen prevenciós szolgáltatási felületek nyújtására kész és képes, és melyekben érdekelt.

Termékfejlesztés:
A bevásárló központok sokszínűek, eltérő funkcióik alapján változatos képet mutatnak, feltehetően eltérő közönséget vonzanak. Ez a differenciálódás nagy valószínűséggel az eltérő ifjúsági csoportokra is érvényes. Jelen vannak az idejüket látszólag céltalanul töltő fiatalok azokban a plázákban is, amelyeknek nincs direkt szórakoztató funkciója, nem üzemeltetnek mozikat, multinacionális éttermeket, és játéktermük sincs. Az előző pontban felvázolt kutatások eredményeképpen arra számítottunk, hogy átfogó képpel fogunk rendelkezni azzal kapcsolatban, hogy a plázák milyen - azt rekreációs céllal látogató - közönséget vonzanak, feltérképezhető lesz a különböző településeken, illetve az adott település különböző részein található plázák eltérő vonzereje, sajátos jelentésrendszere. Az is kitapinthatóvá fog válni, hogy milyen pszichológiai, életviteli tanácsadó-, prevenciós szolgáltatásokra van szüksége az ott feltűnő ifjúsági csoportoknak. A fenti adatokat az intervenciós stratégia szempontjából, mint szükségletfelmérési-kiinduló adatbázist kezelhetjük. A nemzetközi tapasztalatok áttekintését követően kidolgozásra kerül a plázákban működtethető életvezetési tanácsadók (központok) működési modellje. Kísérleti jelleggel elkezdődik ezek működtetése néhány jellegzetes színtéren (2 Budapesten, 2 vidéki nagyvárosban 1 vidéki kis városban). A kísérleti működtetés időtartama 1 év, melynek végén az induló adatokat is tekintetbe vevő hatásvizsgálatot végzünk. A hatásvizsgálat átfogó jellegű, egyrészt kiterjed a szakmai teljesítmények (hatások) számbavételére, továbbá az alkalmazott elrendezés költséghatékonyság elemzésére is. A hatás-hatékonyvizsgálatok eredményeképpen vizsgálati-elemzési protokollok is előállnak, amelyek más színtér megközelítést alkalmazó vizsgálatok elemzése során is alkalmazható lesz.
Miután a plázalátogató fiatalok életvezetési és szerfogyasztási szokásait feltárni szándékozó kvantitatív és kvalitatív vizsgálat lezárult, sor kerülhetett a tanácsadó szolgáltatás tartalmi, módszertani és megjelenési formájának kialakítására, valamint a tanácsadó irodák kísérleti működtetésére. A kvantitaív vizsgálat nemzetközi sztenderdeknek megfelelő instrumentumot és felvételi technikát alkalmazott. A vizsgálat eredményeképpen megállapíthatóvá vált, hogy a nagy bevásárlóközpontokat viszonylag nagy gyakorisággal látogató fiatalok körében tapasztalható életprevalencia értékek az illegális szerek vonatkozásában magasabbak az azonos életkori csoportba tartozó bevásárló központokat nem, vagy csak igen ritkán látogató fiatalokhoz képest. A vizsgálat felvilágosítást adott azzal kapcsolatban is, hogy melyek azok a bevásárlóközpontok, amelyek leginkább látogatottak az átlagosan magasabb életprevalencia értékekkel jellemezhető fiatalok által. Tehát a kvantitatív vizsgálat világos útmutatást adott azzal kapcsolatban, hogy a kvalitatív vizsgálatnak elsősorban mely bevásárlóközpontok közönségére és egyéb (működési, építészeti, stb.) sajátosságaira kell hangsúlyozottan koncentrálnia. A kvalitatív vizsgálat több lépcsős folyamat formájában valósult. Ennek részét képezte – az eredeti vállalások között nem szereplő – környezetpszichológiai elemzés, amely a bevásárlóközpontok építészeti megoldásainak sajátos pszichológiai jelentésvilágát is feltárta. Ezt követően került sor félig strukturált interjúk segítségével a plázákat látogató fiatalok kikérdezése, mely elsősorban a később létesítendő szolgáltatás tartalmi elemeivel kívánt tájékozódni, miközben arra törekedett, hogy a fiatalok életmódjáról, időfelhasználásáról, a bevásárlóközpont életükben betöltött speciális szerepéről szerezzen érvényes információkat.
A tanácsadó irodák kialakítása számos, előre nem látható nehézségbe ütközött. Ezek közül kiemelendő a be vásárlóközpontok vonakodása, melynek hátterében elsősorban a kábítószer-probléma kedvezőtlen társadalmi percepciója húzódik meg. A bevásárlóközpontok rossz üzenetként értelmezik a droggal való foglalkozást. Noha tudatában vannak társadalmi küldetésüknek, felismerik azt a körülményt, hogy ezek az intézmények részben betöltik az elnéptelenedő és kihasználatlan művelődési házak szerepét, nem jutnak el addig a felismerésig, hogy a népszerűség, a fiatalok tömeges jelenléte a problémák sokszínűvé válását is eredményezi. Ahogy ez a részletes beszámolóból is kitűnik a tanácsadó irodák kihasználtsága a legmerészebb előzetes elvárásokat is messze felülmúlja, ugyanakkor az életvezetési problémák súlyossága is túlmutat mindazon, amit akár a kvantitatív, akár a kvalitatív vizsgálat alapján elvártunk. Ennek a részfeladatnak a megvalósítása kapcsán elemeztük a működés költségvonzatait, valamint a további működés szervezeti feltételeire vonatkozó ajánlásokat is megfogalmaztunk.

 

3. részfeladat

Kutatások és prevenciós szolgáltatások a leszakadó rétegekhez tartozó ifjúsági csoportok körében

3.1 A hátrányos helyzetű, kedvezőtlen anyagi körülmények között élő fiatalok által látogatott színterek (élőhelyek) feltárása, azok jellemzőinek szociológiai, antropológiai vizsgálata, prevenciós szükségleteinek feltárása;
3.2 Intervenciós stratégia kimunkálása a feltételezhető színterek vonatkozásában: állami gondoskodásban lévők, állami gondoskodásból kikerülők, pályakezdőként munkanélküliként regisztráltak, munkaügyi központokban átképzésre jelentkezők, dolgozó iskoláját látogatók, hajléktalan szállók lakói körében;

A megvalósításban résztvevők:

Célok – várható eredmények

Stratégiai célok: maladaptív viselkedés formák előfordulási gyakoriságának, köztük a droghasználat csökkenése ebben a veszélyeztetett körben; adaptív viselkedések előtérbe kerülése;
e speciális körrel foglalkozó szakemberek felkészítése, önálló szakmák, specifikációk létesítése
Középtávú eredmények: összefüggésrendszer (adatbázis) feltárása a problémás viselkedésekről és azok hátterében meghúzódó pszichológiai és szociológiai összetevőkről;
képzésben részesülők körének bővülése, új szolgáltatások létesülése, a meglevő szolgáltatások közötti új típusú, szakmai együttműködési formák kialakulása
Termékek: prevenciós/intervenciós módszertan, protokollok, szakmai jelentések; módszertani anyagok, útmutatók, protokollok

Szakmai tartalom, tevékenységek

A hátrányos és kedvezőtlen anyagi helyzetben élő fiatalok nemcsak Magyarországon, de az Európai Unióban is egy nagy problémát jelentenek a politikai döntéshozók számára. Speciális helyzetükből adódóan ez a csoport gyakran kerül politikailag elhanyagolt szerepbe. Köztudott, hogy ezek a fiatalok rendkívül heterogén csoportot alkotnak, továbbá igen különböző okok, ok csoportok állnak annak hátterében, hogy végül is a társadalom „peremére” sodródnak. Ennek eredményeképpen többségük kilátástalannak, perspektíva nélkülinek látja jövőjét. Pontosan az okok összetettsége és a probléma súlyossága hívja fel figyelmünket arra, hogy bármilyen feléjük tett lépésnél számolnunk kell a velük kapcsolatos különböző mind politikai, mind társas, társadalmi, valamint az egészséggel összefüggő tényezőkre való hatásokkal. Az egészségfejlesztés szemléleti pozíciójából közelítve szintén problematikusnak ítélhető az ezzel a csoporttal való munka: közismerten nehéz a konvencionális oktatási módszerekkel elérni ezeket a fiatalokat és pontosan ezért, még a hagyományos, egészséggel összefüggő információk, egészségfejlesztési üzenetek is nehezen jutnak el általában hozzájuk. A legnagyobb problémát azonban az okozza, hogy ez az a csoport mely a legsérülékenyebb és leginkább kitett a különböző megbetegedéseknek, problemtikus alkalmazkodási formáknak Külföldi tanulmányokból nyilvánvaló, hogy a különböző rizikófaktorok, melyek a leginkább hatással vannak ezeknek a fiataloknak a jól-létére és ez által a jövőjükre, mint pl. a dohányzás, alkoholfogyasztás, illegális kábítószer-használat, nem kívánt terhesség, nagyobb számban fordulnak elő körükben, mint hasonló korú, kiegyensúlyozottabb háttérrel rendelkező kortársaik között. A szakemberek egyes nyugati országokban az egészségfejlesztés különböző módszereit, lehetőségeit felsorakoztatva próbálták megközelíteni ezeket a sérülékeny fiatalokat, és úgy tűnt, hogy a legsikeresebb kezdeményezések amellett, hogy a specifikus egészséggel-életmóddal kapcsolatos témákat tárgyalták, egyidejűleg azokat a jelentős gazdasági, társadalmi feltételeket is figyelembe vették, melyek a különböző rizikó magtartásoknak hátterében meghúzódnak.

Magyarországon az egyre bővülő prevenciós kínálat ellenére is még hiánycikknek tekinthető az „átlagtól” eltérő élethelyzetűek számára kínált megoldási stratégiákat (is) felvonultató program. Ez egyrészt a prevenció szemléletéből adódik, hiszen a (feltehetően) még súlyos gondokkal nem küzdők számára kínál olyan alternatívákat, melyekkel elkerülhetik az egészségkárosító, veszélyeztető magatartási formákat. Másrészt abból, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok csoportjai nem képeznek homogén csoportot.
A hagyományos prevenciós programoktól eltérő, speciális probléma-megoldási készségeket, képességeket fejlesztő technikákra van szüksége annak, aki bizonyos értelemben már bajban van. Ezen csoportok nem csak nehezen elérhető, és speciális intervenciós stratégiát igénylő populációk, de emellett a drogfogyasztás rizikócsoportjait is jelentik.

Ilyennek tekinthető

  • az állami gondoskodásra szorulók köre, akiknek vagy nincs családjuk, vagy nem számíthatnak rájuk. Ugyanakkor „intézményesített” gondozójuk van, aki a legnagyobb jóindulattal sem képes számukra olyan mértékű biztonságot, elkötelezettséget nyújtani, mint, ami egy jó családban természetes. Az intézetben elő középiskolások drogérintettsége mintegy két és félszerese a nem intézetben elő társaikénak, s ezt közelítő (40%) a drogfogyasztás életprevalencia értéke azon fiatalok körében általában is, akiknek a nevelésében édes szülők nem vesznek részt.
  • A munkaügyi központban átképzésre jelentkezők köre, akik kudarcot élnek át eddigi pályaorientációjukat illetően, hiszen vagy van tanult szakmájuk, melyben nem képesek elhelyezkedni, vagy teljesen képzetlenek és ez által szorulnak ki a munkaerőpiacról.
  • a dolgozók iskoláját látogatók köre is rizikócsoportot képvisel, akik a nappali képzésből feltehetőleg nem önszántukból maradtak ki, hanem mert már minden lehetőséget elszalasztottak a hagyományos képzési rendszerben, akár szociális-anyagi okokból, akár mert tanulási problémáikat nem tudta kezelni az iskolarendszer. Több hazai drogepidemiológiai vizsgálat jelzi ezt2. Az iskolából kimaradók körében a kockázatnövekedés mértéke egy 1999-ben készült vizsgálat alapján mintegy 30%-ra becsülhető, azaz a kimaradók teljes drogfogyasztási rátája (tiltott és/vagy legális szerhasználat életprevalencia értéke) egyharmaddal nagyobb, mint az azonos korosztályba tartozó iskolába járó populációé. Ez a populáció részben elérhető speciális képzési helyszíneken, mint pl. dolgozók iskolájában.
  • Továbbá a hajléktalan szállók lakóinak köre, illetve azok a hajléktalanok, akik nem hajlandók vagy tudják igénybe venni a hajléktalanszállókat. A hajléktalanok drogfogyasztására vonatkozóan nem rendelkezünk pontos adatokkal, azonban az egyéb szenvedély-, szerhasználati magatartások elterjedettsége mindenképp a rizikócsoportok körébe utalja a hajléktalanok csoportját is. Egy 1995-ben készült, mintegy 3000 hajléktalanra kiterjedő vizsgálat3 alapján mind az excesszív ivási szokások, mind a rendszeres dohányzás tekintetében a hajléktalan lét veszélyeztető szerepe mutatkozik meg. A vizsgálat alapján a megkérdezettek 55%-a naponta fogyaszt alkoholt, és 74%-uk több mint 10 éve dohányzik. A vizsgálat összefüggést talált a tartós hajléktalan lét és a szenvedélyszerhasználati magatartások előfordulása között.

A rizikócsoportok további identifikálása első lépcsőben a már meglévő drogepidemiológiai, és egyéb szenvedélyszer használatra vonatkozó adatbázisok célzott másodelemzését, illetve metaelemzéseket igényel. Ezt követően pedig az ezek alapján pontosított rizikócsoportok vonatkozásában végzett módszeres kutatásokkal a javasolt vizsgálat keretében - különböző vizsgálati módszerek kombinált alkalmazásával az alábbi kérdésekre keressük a választ:

A vizsgálat keretében az alábbi kérdésekre kerestük a választ:

  • Milyen a fenti színtereken előforduló, illetve élő fiatalok eddigi „pályafutása” – különös tekintettel az általuk megélt olyan fordulópontokra, melyekben még lehetett volna jobb alternatíva (kvantitatív jellegű alapkutatás)
  • Milyen élményvilággal, pszichológiai szükséglettel, kapcsolati hálóval rendelkeznek? (Kvalitatív, pszichológiai módszereket alkalmazó alapkutatás)

A tervezett vizsgálatok módszertani szempontból számos problémát vetnek fel. A hagyományos értelemben használt színtér megközelítés nehezen alkalmazható abból adódóan, hogy ezek az ifjúsági csoportok kevésbé kötődnek tartósan valamilyen intézményhez, sok esetben semmilyen nyilvántartásban nem találhatók meg. Indokolt arra számítani, hogy sokukat egyénileg kell felkeresni, továbbá gondoskodni kell - egyébként nehezen garantálható - együttműködési szándékuk biztosításáról.

 

Intervenciók:
Az előző pontban felsorolt kutatások eredményeképpen átfogó képpel fogunk rendelkezni arról, hogy a „hagyományos” prevenciós programokról már nagy valószínűséggel „lemaradt” fiatalok csoportjai honnan rekrutálódnak, milyen jellegű tipikus életfordulók jelennek meg szocializációjuk során, melyekben, ha már korábban megfelelő készségekkel ruházta volna fel őket környezetük (prevenció, családi szocializáció), akkor pozitívabb kimenetelű alternatívát választhatták volna, elkerülve ezzel a perifériára sodródást.
Az is kitapinthatóvá fog válni, hogy milyen pszichológiai, életviteli tanácsadó-, prevenciós szolgáltatásokra van szüksége e fiatalok különböző köreinek. A fenti adatokat az intervenciós stratégia szempontjából, mint szükségletfelmérési-kiinduló adatbázist kezelhetjük.
A hazai és nemzetközi tapasztalatok áttekintését követően kidolgozásra kerül egy olyan komplex szemléleti, működési és intézményi modellrendszer, mely vezérfonal lehet mindazok számára, akik eddig is hatalmas erőfeszítéssel, de esetenként egymástól elszigetelve és eltérő szemléleti keretben próbálkoztak a „lemaradók”, vagy „leendő lemaradók” megsegítésével, támogatásával.

 

Eredmények:
A kutatást kvalitatív módszerrel folytattuk „leszakadó” és segítői oldalon. A kutatás látókörébe az alábbi csoportok kerületek:

  • Állami gondozottak
  • Büntetés végrehajtási intézetből kikerültek
  • Az illegális munkaerőpiacon érvényesülni próbáló leszakadók
  • Hajléktalanok
  • Krízisszállóra került fiatal anyák
  • Tartós munkanélküliek
  • Prostituáltak

A segítői oldal vizsgálata a segítő intézmények működésének, és a segítő-kliens kapcsolat feltérképezésének céljából volt fontos. Mindegyik leszakadó csoporthoz igyekeztünk segítő intézményt találni, melynek munkatársaival készültek interjúk. Egyedül az illegális munkaerőpiac csoportjához nem sikerült segítő intézményt találni, mely specifikusan erre a problémára reflektálta volna.

A leszakadó fiatalok kapcsolatrendszerének lényeges szerep jut az életút alakításában, illetve a segítő rendszerekbe történő eljutásban. Olyan kérdésekre kerestük a választ, hogy a diverzifikált életutakhoz és életstílusokhoz milyen kapcsolathálók tartoznak, mi volt az interjúalanyok személyes kapcsolati tőkéjének szerepe életútjuk alakulásában.

A segítő kapcsolatokra vonatkozó kérdéseknél elsősorban az volt vizsgálatunk fókusza, hogy eljutnak-e a segítő intézményekhez ezek a leszakadó fiatalok, illetve melyek azok a tényezők, amelyek erre hatással lehetnek. Azoknál a segítő szolgáltatásoknál, amelyekben a részvétel önkéntes alapú, a legfőbb akadályt az ágencia hiánya jelenti. A leszakadó fiataloknak éppen ez az egyik fő jellemzője, hogy azokban az ellátási formákban, ahol a bekerülés nem önkéntes (mint például a gyermekotthonok) teljesen más természetű a kliens-segítő kapcsolat, s a szolgáltatás jellegéből adódóan annak funkciója is más. Az önkéntesen igénybe vehető segítő szolgáltatások azonban pozitív attitűdöt tételeznek a kliensek részéről, amely a leszakadó fiatalok esetében hiányzik. A legneuralgikusabb pontja így az ellátásoknak maga a bekerülés.

Az életút fordulópontjai nemcsak a „hagyományos” fordulópontok, amelyek a közmegegyezés szerint életünket tagolják (iskolák, házasság, gyerek, stb.), hanem a „normálistól” eltérő pontok is, melyek különösen fontosak lehetnek. Ilyen tipikusnak mondható fordulópont például a szülő halála, vagy a nevelőintézetbe kerülés. Ezek az események a társadalomban nem tipikusak, így nincs is rájuk bevett forgatókönyv, hogyan kell átélni ezeket, hogyan lehetséges a továbblépés. Ilyen értelemben ez egy nyitott végű forgatókönyv, ahol a következő események megjósolhatatlanok. Interjúalanyaink esetében a társadalom pereme felé tartó sodródás veszi kezdetét ezeken a pontokon. Nem törvényszerű azonban, hogy ez így történjen; számos tényező befolyásolja a egyes emberek életét ezekben a helyzetekben. Ezekből a tényezőkből egy megfelelő intervenció alapjait lehet kialakítani.

A problémás droghasználatot említő interjúalanyoknál a droghasználat valóban problémákhoz vezetett: a környezet és az interjúalany számára egyaránt; általában az életpálya törésével társulva. Az ok-okozati viszony nehezen rekonstruálható (az életpálya törése, mert drogozni kezdett, vagy az életpályán elszenvedett kudarcok nyomán kezdett el drogot használni intenzív formában). A problémás droghasználat az interjúalanyok egész életét, az életük minden területét hátrányosan befolyásolta, segítség – a legtöbb esetben – vagy nem volt, vagy nem hatott. Ez mutatja, hogy ezekben az esetekben valóban rejtett droghasználatról beszélhetünk. Az alkalmi, rekreációs droghasználat ugyanúgy „megbúvik” az interjúkban, mint a rendszeresebb, fokozottabb – de nem nagyon nagymértékű, problémás – alkoholhasználat.

 

A szociális kirekesztettség többarcú jelenségcsoportot fed le egy bizonyos földrajzi területen, amelyet a fiatalok szimultán és különböző összetételben tapasztalhatnak meg; a különböző karrierek – munka-, iskolai, családi, lakhatási karrierek – összefonódnak. Az „underclass” elméletekkel szemben az egyik legfontosabb különbség, hogy a hangsúly azon a folyamaton van, mely során egyes fiatalok kirekesztettekké válnak, míg mások nem. Tanulmányozható az az interakció is, mely a társadalom strukturális kényszerei és az egyéni ágencia között létrejön egy időbeli folyamatban, és „kirekesztéses átmeneteket/átmeneti kirekesztéseket” hoz létre. Kiemeljük a lokalitás jelentőségét, azt, hogy a társadalmi kirekesztettséghez társuló problémák térbeli mintázatot mutatnak. Így az is tanulmányozhatóvá válik, ahogyan az adott helyszínhez, illetve színtérhez kötött szocioökonómiai és kulturális tényezők a fiatalokat befolyásolják. Végezetül olyan segítő formákra tettünk javaslatot, melyek tapasztalataink szerint eredményesek lehetnek a „leszakadó” fiatalok egyes életútszakaszaiban, illetve fordulópontjaikon: elsősorban a pszichoszociális segítésre koncentrálva. Természetesen a „leszakadók” jelentette társadalmi probléma lényeges társadalmi változások nélkül nem képzelhető el.

4. részfeladat

Prevenciós programok átfogó monitorozása, értékelése

A megvalósításban résztvevők:

Célok – várható eredmények

Stratégiai célok: Jó hatásfokkal működő prevenciós programok széles körű elterjedtsége
Középtávú eredmények: A prevenciós programok akkreditációs rendszerének működése
Termékek: Akkreditációs szempontrendszer kimunkálása, mely révén a prevenciós programok minősítése és „kiajánlása” biztosítható

Szakmai tartalom - tevékenységek

A prevenciós programok átfogó monitorozása, értékelése során tervezett lépések a következők:

  • A területen működő programokról az előzetesen meghatározott szempontrendszer szerinti kataszter felállítása:
    • a programok céljára, filozófiájára
    • a célok megvalósítási módjára (interpretátorok és alkalmazott módszerek típusa)
    • a célcsoport típusára
    • a program kiterjedésére (a ténylegesen elért, vagy elérni tervezett sokaság méretére) vonatkozó információknak
A kataszter felállítása során kérdőíves adatfelvételi, valamint interjú technikát, továbbá a dokumentumelemzési módszereket veszünk igénybe.
  • A programok elméleti hátterének értékelése:
    • A célok, filozófiák elméleti megalapozottságának teoretikus elemzése.
    • A különböző programelemek (célok, célcsoportok, megvalósítási eszközök) konzisztenciájának elemzése
A felállított kataszter, illetve a programok fenti szempontok szerinti tipizálását és értékelését követően történik azon programok kiválasztása, melyekben részletesebb értékelés történik. A kiválasztás során fontos szempont egyrészt a lefedettség, valamint, hogy a kiválasztás eredményeképpen a programtípusok sokféleségét megjelenítő programok kerüljenek be a további kutatásba.
  • A programok szervezeti jellemzőinek vizsgálata:
    • A programban résztvevő szervezetek kapcsolati rendszere (alá-, ill. fölérendeltség, piaci kapcsolat, függőség más szempontból)
    • A szervezeti egységek kooperációjának vizsgálata (formalizált, ad hoc viszonyok)
    • Szakemberek és laikusok önkéntes/ill. alkalmazotti, szerződéses részvétele (létszám, kooperáció, közvetlen-közvetett relációk, személyes függőségek, stb.)
    • Jogszabályi és a pénzügyi szabályozási háttér funkcionális és diszfunkcionális elemei
    • Tevékenységdokumentálás, a saját nyilvántartási, értékelési, monitorozási rendszer megismerése
Ennek a tevékenységnek az eredményeként már a tartalmi vonatkozásokra is kiterjedő esettanulmányok készülnek, melyek helyszíni adatgyűjtésen és dokumentumelemzésen alapulnak, a szervezeti méretekhez (pontosabban a szervezet programban vállalt szerepéhez) igazodnak.
  • A programok szélesebb társadalmi környezetének vizsgálata:
    • a kitűzött célok relevanciája a célcsoport vonatkozásában – a drogfogyasztás protektív és rizikó faktorainak vizsgálata a különböző célcsoportok vonatkozásában
    • a célcsoport nagysága
    • a szélesebb társadalmi környezet viszonyulásainak célzott vizsgálata
      A programok szélesebb társadalmi környezetének vizsgálata a már meglévő epidemiológiai vizsgálatok eredményeinek célzott másodelemzésén, illetve médiaelemzéseken, illetve kvalitatív vizsgálatokon alapul.
  • Elővizsgálatok lebonyolítása
A programok elméleti hátterének, a program képviselői által megfogalmazott és felvállalt céljainak megfelelő dimenziókban, survey típusú adatfelvétel készítése. Az adatfelvétel önkitöltős kérdőívek segítségével történik.
  • A program kivitelezésének vizsgálata:
    • A megvalósítás tartalmi tényezőinek vizsgálata
      • a célok gyakorlati megvalósításának, az elvek betartásának vizsgálata
      • ténylegesen résztvevő interpretátorok összetételének, szakmai felkészültségének vizsgálata
    • A célcsoport-elérés hatékonyságának vizsgálata:
A fenti vizsgálatok megfigyelésen, a programbefogadók illetve a célcsoport tagjai körében készített fókuszcsoportos interjúkon, valamint médiaelemzéseken alapulnak.
  • Utóvizsgálatok lebonyolítása:
Az elő- és utóvizsgálatok azonos populáción, és az eredménymérés szándékával történnek a program képviselői által megfogalmazott és felvállalt célok tekintetében. Az utóvizsgálat során alkalmazott kérdőív tartalmaz átfogó jellegű programhatékonyságra vonatkozó kérdéseket is (pl. véleménykérdések, a programmal való elégedettséggel kapcsolatos kérdések).Az adatfelvétel eszközét ez esetben is önkitöltős kérdőívek képezik.
  • A programok fogadtatásának vizsgálata a résztvevők körében kvalitatív eszközökkel
  • A folyamat és az eredmény-evaluáció tapasztalatainak összegzése
    • A kutatásba bevont programok, értékelési egységek folyamat és eredménymutatók alapján a programok egészének értékelése.
    • A kutatás során alkalmazott folyamat-értékelési módszer eredmény-értékelési technikák révén történő kontrollálása, és ezáltal a módszerek magyarországi alkalmazásának validálása, a jövőbeni folyamat értékelés során alkalmazott módszerek kidolgozása.

Eredmények:
A Prevenciós programok átfogó monitorozása, értékelése című részfeladat megvalósítása az eredetileg eltervezett határidőknek megfelelően lezárult. Megtörtént az iskolai színtéren jelenlévő prevenciós programok kataszterbe rendezése, szervezeti, működési feltételeik elemzése, a prevenciós céltételezés és a megvalósítás időtartama, valamint célcsoportja szempontjából képzett típusjellemzők alapján azon programok azonosítása, melyek körében érdemben elvégezhetőnek bizonyult az eredményértékelés, továbbá független értékelők bevonásával sor került a programok mindegyikének (234) a teoretikus értékelésére. Ez utóbbi lépés gyakorlatilag az akkreditációs eljárás alap tevékenységeként értékelhető. A részfeladat megvalósítása során kialakult szakmai együttműködés eredményeként a prevenciós programokra vonatkozó információ valamennyi érdeklődő és érintett számára hozzáférhetővé vált a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet által működtetett szakmai információs portálon (www.ndi-szip.hu).

 

Összefoglaló értékelés:
A címben jelzett projekt rendkívül komplex és összerendezett tevékenységet igénylő feladatnak bizonyult. Valamennyi részfeladat legalább 2 konzorciumi tag folyamatos együttműködését igényelte. A projekt megvalósítása során a szakmai együttműködés rendkívül gyümölcsözőnek bizonyult, további szoros együttműködések alapját teremtette meg. A gördülékeny megvalósítást általában az erőforrások pillanatnyi szűkössége hátráltatta, a saját erő időben történő mobilizálása gyakran okozott nehézséget, kiváltképpen a konzorciumot vezető – sajátos helyzetéből adódóan nagyobb terheket magára vállaló – Nemzeti Drogmegelőzési Intézetnek. Az Intézet esetében a takarékossági intézkedések 2004-től kezdődően folyamatos nehézségeket okoztak a cash flow zökkenőmentes biztosításában.
A projekt megvalósítása szempontjából a legnagyobb nehézséget azonban a bevásárlóközpontok területén létesítendő szolgáltatások létrehozása jelentette. A bevásárlóközpontok egyedileg és különböző szövetségeik is mind egyöntetűen elismerték az ilyen jellegű szolgáltatások szükségességét, ugyanakkor csaknem minden esetben elzárkóztak annak létrehozásától. A két tényleges helyszín közül a budapesti teljes mértékben elzárkózott neve nyilvánosságra hozatala elől. A projekt nem tervezett melléktermékeképpen megbizonyosodhattunk arról, hogy a kábítószer-problémával való foglalkozás – akár segítői oldalról is! – egy súlyosan stigmatizált tevékenység. Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évek megélénkült kommunikációja a kábítószer-problémával összefüggésben elsősorban a veszélyérzetet keltette fel, nem pedig a megoldás irányába mutató társadalmi érzékenységet fokozta.
Összességében a projektet sikeresnek ítéljük, szakmai, tudományos eredményei messze tovább terjednek a támogatás szabta-nyújtotta határokon, ahogy ezt a részletes beszámolóban közzétett irodalomjegyzék is mutatja. A támogatás egy rendkívül nagy volumenű fejlesztés és kutatás lehetőségeit teremtette meg, amire a támogatás híján semmilyen esély nem kínálkozott volna. Különösen is igaz ez az állítás a budapesti longitudinális fejlődésvizsgálattal összefüggésben.


A projekt lényeges új eredményei:

  1. Egyedülálló adatbázis mintegy 380 fiatal vonatkozásában, mely adatok a longitudinális vizsgálat eredményeképpen váltak hozzáférhetővé. Ismereteink szerint ilyen adatbázis talán még egy létezik Európában. A projekt keretei között messze nem került sor az adatbázis nyújtotta valamennyi elemzési lehetőség kiaknázására, a további évek során még számos elemző tanulmány és publikáció láthat majd napvilágot ennek jóvoltából. A projekt felbecsülhetetlen érdeme, hogy lehetővé tette a korábbi adatfelvételi periódusok adatállományának korszerű technikákkal történő archiválását, valamint az alapvető fontosságú elemzések lebonyolítását.
  2. Megbízható képpel rendelkezünk a fiatalok (14-34 év közöttiek) plázalátogatási szokásairól, a szerhasználati magatartás, valamint egyéb egészséget veszélyeztető magatartásformák együttjárásairól a plázalátogatási szokások fényében. A projekt nem várt és eredetileg nem tervezett lényeges eredménye, hogy elkészült a bevásárlóközpontok környezetpszichológiai leírása, valamint, hogy megismerkedtünk a kvalitatív technikák alkalmazása révén a plázákat nagy gyakorisággal látogató fiatalok életcéljaival, szabadidő eltöltési szokásaival, mely ismeretek jó támpontot szolgáltattak a létesítendő tanácsadó irodák szakmai tartalmait, arculati elemeit illetően.
  3. Nem várt eredménye volt a projekt keretében létrehozott tanácsadói szolgáltatások rendkívül kedvező fogadtatása a célcsoport körében; a végül is létrehozott két tanácsadó iroda látogatottsága minden elvárásunkat felülmúlta. Nem várt, kedvezőtlen tapasztalat volt ezen irodák létrehozásával kapcsolatban az a masszív ellenállás, ami a bevásárlóközpontok menedzsmentje részéről volt megtapasztalható, jól tükrözte ez a körülmény, hogy a Nemzeti Stratégia azon törekvése, mely a társadalom érzékenyítését célozta korántsem valósult meg teljes körűen.
  4. A kedvezőtlen élethelyzetű csoportok körében folytatott kutatások és intervenciók lehetővé tették, hogy megismerhetővé váljon ezen életkörülményeiket tekintve rendkívül heterogén csoportok sajátos valóság észlelését, viszonyát az ellátórendszer szereplőivel, valamint útmutatást adott a szükséges szolgáltatások kialakításával kapcsolatban.
  5. A prevenciós programok átfogó monitorozása, értékelése elnevezésű program elem valóban hozzásegített ahhoz, hogy érdemi előrelépés történjen a prevenciós programok európai sztenderdeknek is megfelelő akkreditációjához, kialakult egy olyan módszertan, ami bármilyen más prevenciós színtéren folytatott értékelő munka alapját képezheti.

II. Az eredmények gazdasági és társadalmi hasznosíthatóságának bemutatása

A projekt eredményei három kategóriában értelmezhetőek:

  • Ismeretanyag bővülés bizonyos társadalmi csoportok életmódjával kapcsolatban.
  • Módszertani repertoárbővülés , mely módszertanok hasonló tematikájú feladatok/kutatások végzése kapcsán további lényegi beruházás nélkül alkalmazhatóak. A módszertanok jól hasznosíthatóak a felsőoktatásban, kiváltképpen a drog epidemiológiai illetve a fejlődés-lélektani kutatások során.
  • Termékfejlesztés , a bevásárlóközpontok világában megjelenő humán szolgáltatások terén. Ez a fejlesztés az irodalmi tájékozódás fényében egyedülállónak tekinthető, ilyen jellegű tanácsadó szolgáltatások nem működnek más országokban, holott a bevásárlóközpontok nem elsődleges cél szerinti használata – a tapasztalatok szerint – nem magyar specifikus jelenség. Hasonlóképpen fontos terméknek tekinthető az a szigorú elvárásoknak is eleget tevő módszertan, ami a prevenciós programok értékelésével kapcsolatosan kialakult. Az értékelés kultúrájának elterjedése iránt egyre növekvő érdeklődés és szükséglet tapasztalható mind Magyarországon, mind pedig világszerte. A projekt keretében kialakított módszertan a konkrét tartalomtól (iskolai színtéren megjelenő prevenciós programok) függetlenül alkalmas lehet humán szolgáltatások, kiváltképpen prevenciós intervenciók folyamat és eredményértékelésére.

III. Összefoglaló értékelés

A címben jelzett projekt rendkívül komplex és összerendezett tevékenységet igénylő feladatnak bizonyult. Valamennyi részfeladat legalább 2 konzorciumi tag folyamatos együttműködését igényelte. A projekt megvalósítása során a szakmai együttműködés rendkívül gyümölcsözőnek bizonyult, további szoros együttműködések alapját teremtette meg. A gördülékeny megvalósítást általában az erőforrások pillanatnyi szűkössége hátráltatta, a saját erő időben történő mobilizálása gyakran okozott nehézséget, kiváltképpen a konzorciumot vezető – sajátos helyzetéből adódóan nagyobb terheket magára vállaló – Nemzeti Drogmegelőzési Intézetnek. Az Intézet esetében a takarékossági intézkedések 2004-től kezdődően folyamatos nehézségeket okoztak a cash flow zökkenőmentes biztosításában.

A projekt megvalósítása szempontjából a legnagyobb nehézséget azonban a bevásárlóközpontok területén létesítendő szolgáltatások létrehozása jelentette. A bevásárlóközpontok egyedileg és különböző szövetségeik is mind egyöntetűen elismerték az ilyen jellegű szolgáltatások szükségességét, ugyanakkor csaknem minden esetben elzárkóztak annak létrehozásától. A két tényleges helyszín közül a budapesti teljes mértékben elzárkózott neve nyilvánosságra hozatala elől. A projekt nem tervezett melléktermékeképpen megbizonyosodhattunk arról, hogy a kábítószer-problémával való foglalkozás – akár segítői oldalról is! – egy súlyosan stigmatizált tevékenység. Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évek megélénkült kommunikációja a kábítószer-problémával összefüggésben elsősorban a veszélyérzetet keltette fel, nem pedig a megoldás irányába mutató társadalmi érzékenységet fokozta.

Összességében a projektet sikeresnek ítéljük, szakmai, tudományos eredményei messze tovább terjednek a támogatás szabta-nyújtotta határokon, ahogy ezt a részletes beszámolóban közzétett irodalomjegyzék is mutatja. A támogatás egy rendkívül nagy volumenű fejlesztés és kutatás lehetőségeit teremtette meg, amire a támogatás híján semmilyen esély nem kínálkozott volna. Különösen is igaz ez az állítás a budapesti longitudinális fejlődésvizsgálattal összefüggésben.

 

V. A projekt megvalósítása során az alábbi publikációk születtek, illetve vannak előkészületben:

Bodor P és Rácz J (2004): A heroinhasználók morális önértelmezései. A Magyar Addiktológiai Társaság V. Országos Konferenciája, Balatonfüred, 2004. október 21-23. Absztraktfüzet: 7-9.

Bodor P és Rácz J (2004): Technical details of sharing and moral accounts of using drug. The state of the art of qualitative social research in Europe. Workshop at Technical University Berlin (organized by: Qualitative Methods, Qualitative Methoden and Interpretative Methods) , szeptember 9-10., Berlin.

Demetrovics Zs., Paksi B., Czakó Á.: Evaluation if Drug Prevention Programs in Hungary. (poster). The 17th Conference of the European Health Psychology Society. September 24-27, 2003. Island of Kos, Greece. Abstracts pp. 138.

Demetrovics Zs., Paksi B.: Budapesti drogprevenciós programok: a hatékonyság monitorozása. Egészségpszichológia Magyarországon: Oktatás, kutatás, együttműködés. 2004. április 23. Budapest. Poszter. Abstracts, pp. 16.

Demetrovics Zsolt - Paksi Borbála - Nádas Eszter - Nyírády Adrienn - Felvinczi Katalin - Buda Béla (2004): Drogprevenciós és egészségfejlesztő programok teoretikus elemzése . MAT V. Országos Kongresszusa. Balatonfüred, 2004. október 21-23.

Demetrovics, Zs., Paksi, B.: School Based Drug Prevention in Hungary . The 48th International ICAA Conference on Dependences. October 23 – 28, 2005. Budapest, Hungary. (felkért előadóként)

Dúll A. - Demetrovics Zs. - Paksi B. - Felvinczi K. - Forstner M.(2004): A „csellengés helyei”: bevásárlóközpontok tranzakcionális szempontú környezetpszichológiai elemzése . Magyar Pszichológiai Társaság Biennális Nagygyűlése. 2004. május 27-30. Debrecen.

Dúll A., Demetrovics Zs., Paksi B., Felvinczi K., Buda B. A bevásárlóközpontok, mint a csellengés helyei: A „hely-fogyasztás” kontextuális elemzése . Magyar Pszichológiai Szemle, 2005. (megjelenés alatt)

Füleki K, Márványkövi F és Rácz J (2004): Injekciós droghasználókkal készült interjúk narratív elemzése. A Magyar Addiktológiai Társaság V. Országos Konferenciája, Balatonfüred, 2004. október 21-23. Absztraktfüzet: 27-28.

Gyarmathy VA, Rácz J, Neaigus A és Ujhelyi E (2004): The urgent need for HIV and hepatitis prevention in drug treatment programs in Hungary. AIDS Education and Prevention: Official Publication of the International Society for AIDS Education, Jun; 16 (3) 276-87.

Marián A, Balázs B, Bujdosó B, Lencse M és Rácz J (2004): Terápiás és alacsony-küszöbű programok kvalitatív értékelése a kliensek szemszögéből . Addiktológia (Addictologia Hungarica), 3,2:160-190.

Márványkövi F, Füleki K és Rácz J (2004): Injekciós droghasználókkal készült kvalitatív interjúk elemzése . A Magyar Addiktológiai Társaság V. Országos Konferenciája, Balatonfüred, 2004. október 21-23. Absztraktfüzet: 35-36.

Paksi B. - Demetrovics Zs. - Forstner M. - Dúll A. - Felvinczi K.(2004): Droghasználat a plázalátogató fiatalok körében normál populációs adatok alapján . Magyar Pszichológiai Társaság Biennális Nagygyűlése. 2004. május 27-30. Debrecen.

Paksi B. - Demetrovics Zs. Az országos kataszterépítés során alkalmazott „Információs Adatlap” program bemutatása. Prevenciós szervezetek konferenciája. 2003. Budapest március 28-29. Budapest.

Paksi B. – Demetrovics Zs.(2003): Prevenciós programok megismerése. Előzmények és tervek. „Vészcsengő III.” Konferencia. Budapest, CEU Residence and Conferences Center, 2003. április 24-26. Abstracts, pp. 53-54.

Paksi B. – Demetrovics Zsolt (2004): Prevenciós programok monitorozása. „Tiszta élvezet” – drogellenes nap. Drogügyi konferencia. Eger, 2004. szeptember 23.

Paksi B., Demetrovics Zs., Czakó Á.: Budapesti iskolai drogprevenciós programok értékelése In: Bíró J. (szerk.) Drogprevenció - Biopolitika. ELTE Társadalomtudományi Kar, Budapest. 2005. (megjelenés alatt)

Paksi B., Demetrovics Zs., Nyírády A., Nádas E., Buda B., Felvinczi K. A magyarországi iskolai drogprevenciós programok jellemzői . Addiktológia, 2005. (megjelenés alatt)

Paksi B., Demetrovics Zs.: Országos Drogprevenciós Adattár . CD. L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2005.

Paksi B.: A Heves megyei iskolai drogprevenciós programok jellemzői . Regionális drogügyi konferencia. „Iskola és drog” Eger, 2005. szeptember 20.

Paksi Borbála - Demetrovics Zsolt - Forstner Máté - Dúll Andrea - Felvinczi Katalin - Buda Béla (2004): Plázalátogató fiatalok droghasználata . MAT V. Országos Kongresszusa. Balatonfüred, 2004. október 21-23.

Paksi Borbála - Demetrovics Zsolt - Nyírády Adrienn - Nádas Eszter - Buda Béla - Felvinczi Katalin (2004): A Magyarországon működő iskolai drogprevenciós programok leírása. MAT V. Országos Kongresszusa. Balatonfüred, 2004. október 21-23.

Paksi Borbála – Elekes Zsuzsanna (2004): A felnőtt lakosság droghasználata – különös tekintettel a nagyvárosi fiatal felnőttekre. MAT V. Országos Kongresszusa. Balatonfüred, 2004. október 21-23.

Paksi Borbála (2003): Prevenciós programok megismerése. Előzmények és a tervezett kutatás felépítése, módszerei. Prevenciós Szervezetek Szimpóziuma. Budapest, 2003. március 28-29.

Paksi Borbála, Demetrovics Zsolt: A magyarországi drogprevenciós programok felmérése és értékelése. (Kutatások 6.)

Rácz J (2004): A civil ellátói oldal hozzáadott értéke a közösségi drogpolitikák kialakulásához az európai országokban. Addiktológia (Addictologia Hungarica), 3,3:356-364.

Rácz J (2004): Droghasználók önéletírásai és elbeszélései. A Magyar Addiktológiai Társaság V. Országos Konferenciája, Balatonfüred, 2004. október 21-23. Absztraktfüzet: 51-52.

Rácz J (2004): K valitatív kutatások droghasználók körében. Előadás a Magyar Szociológiai Társaság, „Kvalitatív módszerek oktatása a társadalomtudományi képzésben” szekciójában. Budapest, 2004. november 19-20.

Rácz József, Lackó Zsuzsanna, Szabó Gabriella Kortárs/sorstárs segítés. (Elméletek – modellek 7.)

Rácz József, Márványkövi Ferenc, Füleki Katalin, Komenczi Bálint: Leszakadók. Pszichoszociális háttér és a segítés lehetőségei. (Kutatások 11.)

Rácz József, Takács Ádám (szerk.) Drogpolitika és hatalomgyakorlás. Elméleti keretek és perspektívák. (Elméletek – modellek 4.)

Linkek: MTA Pszichológiai Intézet: http://www.mtapi.hu/ BKÁE: http://portal.uni-corvinus.hu/?9088 Budapesti Szociális Forrásközpont: http://www.bszf.hu/

©   Nemzeti Drogmegelőzési Intézet 2009  |  oldaltérkép   |   adminisztrátor