Kutatások
A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet kutatási tevékenységének fő célja a pszichoaktív szerhasználat elterjedtségének és jellemzőinek feltárása, illetve a szerhasználat hátterében rejlő pszichológiai, szociálpszichológiai és szociológiai okok feltárása. Az Intézet részben önállóan, részben más szervezetekkel együttműködésben végez kutatómunkát. Főbb kutatási projektjeink a következők.
HBSC vizsgálat (2001-től folyamatosan)
Magyarország 1985 óta vesz részt az 1980-as évek elején skandináv kutatók által kezdeményezett „Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” ( Health Behaviour in School-aged Children, HBSC ) című kutatásban. A kutatás célja az iskoláskorú gyermekek egészséget befolyásoló szokásainak monitorozása mellett a tanulók egészségi állapotának és közérzetének megismerése, valamint adott magatartással összefüggést mutató tényezők azonosítása, és ezek ismeretében a magatartás kedvező irányú befolyásolása.
A kutatás kezdetei óta intézményi együttműködés keretében valósul meg a magyar részvétel. Intézetünk megalakulása óta részt vesz magyar közreműködőként ebben a nagy jelentőségű tevékenységben az Országos Gyermekegészségügyi Intézettel közreműködve.
Állami gondoskodásban élők szerhasználati szokásai, egészségmagatartása (2001)
A normál populációs vizsgálatok és a szakképző intézetek diákjai körében végzett vizsgálatok mind abba az irányba mutattak, hogy az állami gondoskodásban élők egészségmagatartásának, szerhasználati szokásainak és prevenciós szükségleteinek vizsgálata fontos feladat. Jól tudjuk ugyanis, hogy a valóban hatékony prevenciónak mindenképpen tekintetbe kell vennie a célpopuláció életvezetési, előtörténeti sajátosságait, egyén- és szociálpszichológiai meghatározóit. Ebből a felismerésből kiindulva került sor egy olyan kutatásra, amely bizonyos területeken teljes körűen vizsgálta az állami gondoskodás különböző formáiban elhelyezésre került 14-21 éves korú fiatalok egészségmagatartását, szerhasználati szokásait és életútját.
Legális- és illegális szerhasználat budapesti elektronikus zenei partikon (2003-2004)
A kutatás célja a legális- és illegális szerhasználat jellemzőinek feltérképezése volt a budapesti partiszcénában. Összesen 33 budapesti (és a főváros vonzáskörzetébe tartozó) partin történt adatfelvétel 2003 szeptembere és decembere között; személyes kérdezéssel, illetve a kérdőívek postai úton történő visszaküldésével. Összesen 1051 feldolgozható kérdőív gyűlt össze a két adatgyűjtési módszerrel.
A megkérdezettek 60%-a volt férfi, átlagéletkoruk 23 év. A szerhasználat mértékét tekintve tízből kilencen használtak már életükben valamilyen illegális szert. A legmagasabb kipróbálási arány a kannabisz esetében mutatkozott, de több mint minden második személy használt már amfetamint vagy ecstasyt is. LSD-t tízből négyen, kokaint, illetve herbál drogokat tízből hárman próbáltak már életükben. Minden ötödik személy jelezte, hogy használt már ketamint élete során, míg fenciklidinnel (PCP) a válaszolók 8%-a GHB-val pedig 6% kísérletezett életében legalább egyszer. Az eredmények igazolták, hogy az egyes zenei stílusok kedvelőinek szerhasználati jellemzőiben jelentős különbségek lehetnek.
Partik, drogok, ártalomcsökkentés. Kvalitatív kutatások a partiszcénában (2005-2006)
A táncos-zenés szórakozáshoz kapcsolódó szerhasználatot feltérképező néhány hazai vizsgálat (Demetrovics, 1998; 2001; Demetrovics és Menczel, 2004; Fejér, 1998) többségében kvantitatív módszerrel zajlott, és minden esetben a szórakozni járó fiatalok megkérdezésére került sor. A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet a Nemzeti Drog Fókuszponttal együttműködésben céljául tűzte ki, hogy az ország tíz nagyvárosában (Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Miskolc, Pécs, Siófok, Szeged, Szombathely és Veszprém) strukturált interjúk felvételével gyűjt adatokat a parti-szcénában, illetve az egyéb táncos szórakozóhelyeken érintett adatközlőkkel. Partiszervezők, klubtulajdonosok mellett a rendőrség, a sürgősségi ellátás és a civil segítői oldal képviselőit kérdeztük arról, miként észlelik ezt a világot, illetve a kapcsolódó legális és illegális szerhasználatot. A kutatás során nem csupán a fiatalok – interjúalanyok által észlelt – szerhasználati szokásaira voltunk kíváncsiak, hanem arra is, hogy a szcéna résztvevői miként vélekednek az ártalomcsökkentésről és a különböző ártalomcsökkentési kezdeményezésekről; illetve az interjúkon keresztül képet kaptunk arról, hogy az egyes szórakozóhelyeken milyen mértékben van jelen az ártalomcsökkentési szemlélet. A kutatás eredményeiről részletesebben a Partik, drogok, ártalomcsökkentés című kötetünkben számolunk be.
Demetrovics Zs. (1998). Drog és Disco Budapesten. Táncos szórakozóhelyeket látogató fiatalok szocio-demográfiai jellemzői és drogfogyasztási szokásai. Budapesti Szociális Forrásközpont, Budapest.
Demetrovics Zs. (2001a). Droghasználat Magyarország táncos szórakozóhelyein. L'Harmattan Kiadó, Budapest.
Demetrovics Zs., Menczel Zs. (2004). Droghasználat parti-látogató fiatalok körében. A Magyar Addiktológiai Társaság V. Országos Kongresszusa. 2004. október 21–23. Balatonfüred. Abstracts, 12–13.
Fejér B. (1998). Az LSD kultusza. Egy budapesti kulturális színpad krónikája. MTA PTI, Budapest. /MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont Munkafüzet, 48./
Plázalátogató fiatalok életvezetési szokásainak, értékrendjének és szerhasználatának vizsgálata, az „Alternatíva” program beindítása és monitorozása (2002-2006)
A Nemzeti Kutatás Fejlesztési Projekt keretében megvalósuló „Fények és árnyak – Rizikótényezők, prevenciós szükségletek és lehetőségek” című program egyik alprojektje arra irányult, hogy a bevásárlóközpontokat látogató fiatalok viselkedését, életfelfogását és prevenciós szükségleteit feltárja. Mivel egy 2001-es lakossági felmérés (ADE) rávilágított arra, hogy a 18-30 éves korosztály kétharmada legalább havi-kéthavi rendszerességgel látogat el valamelyik bevásárlóközpontba, továbbá minden negyedik fiatal legalább hetente egyszer jelen van ezen a színtéren (Paksi, 2003), célul tűztük ki ennek a populációnak a megismerését (Dúll és mtsai, 2006). A Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Tanszékével és az ELTE Kognitív Pszichológiai Tanszékével együttműködésben zajló kutatás arra irányult, hogy környezetpszichológiai, valamint kvantitatív, illetve kvalitatív módszerekkel feltérképezzük ezen plázalátogató populáció szocio-demográfiai jellemzőit, életvezetési szokásait, értékstruktúráját, egészségmagatartását – különös tekintettel a legális és illegális szerhasználatra –, továbbá nem utolsó sorban prevenciós szükségleteit, elképzeléseit és véleményét egy a bevásárlóközpontokban működő ifjúsági irodával kapcsolatosan. Mindezt annak érdekében tettük, hogy a célpopuláció jellegzetességeit figyelembe véve, azok igényeinek, szükségleteinek megfelelő egészségfejlesztési programot alakítsunk ki a bevásárlóközpontokban.
Az vizsgálatok tükrében, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet beindított egy olyan alacsonyküszöbű, plázákba járó fiatalokat célzó egészségfejlesztő programot, amely a probléma kezelését oda helyezi, ahol a célcsoport fellelhető, vagyis a bevásárlóközpontokba. 2005 októberében két hazai – egy budapesti és egy pécsi – plázában nyílt meg az „Alternatíva” ifjúsági iroda. A szolgáltatás célja, hogy a plázába járó fiatalokat bevonja különböző programokba, és a speciális szolgáltatás(oka)t igénylő klienseket a megfelelő szakmai szolgáltatóhoz irányítsa. A hely szabadidő- eltöltéssel kapcsolatos és egészségfejlesztési programokat, illetve személyes konzultációs lehetőséget kínál a látogatóknak. A fiatalokkal foglalkozó team főként szociális munkás, szociálpedagógus és pszichológus végzettségű személyekből és kortárssegítőkből áll.
A program monitorozása során (a látogatókkal és az Alternatívában dolgozó személyekkel folytatott interjúk alapján) bebizonyosodott, hogy a szolgáltatásra nagy igény van a plázákba járó fiatalok körében. A közel másfél éves tapasztalatok alapján egyértelművé vált, hogy indokolt lenne újabb Alternatíva irodák létrehozása az ország számos különböző bevásárlóközpontjában. Ezen elképzelés megvalósítása érdekében létrejött az Alternatíva Alapítvány, amely céljául tűzte ki a különböző plázákban – a helyi jellegzetességeknek és igényeknek megfelelő, ugyanakkor egy egységes szemléleti keretben – működő Alternatívák koordinálását és szakmai támogatását. Jelenleg is két plázában (pécsi Pécs Pláza, illetve budapesti Csepel Pláza) működik a program.
A kutatások és az „Alternatíva” program részleteit a 2008-ban megjelenő, „Pláza, ifjúság, egészség” című kiadványunk mutatja be.
Healthy Nightlife Toolbox (2007-2010)
A nemzetközi együttműködésben megvalósuló projekt célja, hogy az éjszakai életben megjelenő, alkohol- és droghasználatából fakadó ártalmakat csökkentse. Mindehhez oly módon szeretne hozzájárulni, hogy egy internetes felület (kézikönyv és adatbázis) révén információt nyújt azokról a legjobban működő intervenciós programokról és legfontosabb szakirodalmi adatokról, amelyek az éjszakai szórakozáshoz kapcsolódó szerhasználat csökkentésére irányulnak. A kézikönyv elérhető lesz minden szakember és szakmapolitikai szereplő számára az EU tagállamaiban. A kézikönyvet és az adatbázist tartalmazó internetes felület lehetőséget kínál majd arra is, hogy a témával foglalkozó szakemberek és a téma iránt érdeklődő laikusok párbeszédet kezdeményezhessenek, továbbá különböző módokon – pl. elektronikus hírlevél formájában – informálódjanak a legaktuálisabb eseményekről.
A projekt általános célja, hogy 1) az ártalomcsökkentéssel kapcsolatos tudást minél szélesebb körben terjessze, hogy 2) azonosítsa és elérhetővé tegye a legfontosabb és legalkalmasabb prevenciós és ártalomcsökkentő programokat, amelyek a szórakozóhelyi szerhasználattal kapcsolatosak, illetve, hogy 3) elősegítse a szakmai párbeszédet, amely a tapasztalatok és szakmai tudás megosztására irányulnak.
Az Európai Unió egyik szervezete, a Public Health Executive Agency által támogatott projektben öt tagállam (Egyesült Királyság, Belgium Hollandia, Magyarország és Spanyolország) egy-egy intézménye vesz részt. A projektet a holland Trimbos Instituut vezeti, a további résztvevő szervezetek pedig a következők: Liverpool John Moores University (Liverpool), Vereniging voor Alcohol-en andere Drugproblemen (Brüsszel), Instituto y Red Europea para el Estudio de los Factores de Riesgo en la Infancia y Adolescencia (Palma de Mallorca) és a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet – Nemzeti Drogmegelőzési Intézet (Budapest).
A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet 2008 eleje óta aktívan részt vesz a kézikönyv és adatbázis kidolgozásával kapcsolatos nemzetközi találkozókon, fő feladata pedig a már elkészült kézikönyv és adatbázis bemutatása és terjesztése, illetve alkalmazásának tesztelése hazánkban.
